Gergő-szösszenetek és a bimbózó logika

Este fürdéshez készülődünk. Gergő bevonul a zuhany elé.
A.: - Gyere, hadd vegyem le a trikódat! Nem trikóban fürdünk.
G.: - Nem fürdünk trikóban, hasban fürdünk.


Másik esti bunyózós-dögönyözős játszás. Gábor fekszik a földön. Gergő rátelepedne a hasára.
Gá.: - Tele van Apa hasa, most ne ülj rá! Tudod, most vacsoráztunk.
Erre máshol ugrál, majd ráül apja lábára, ott is elkezd lovagolni.
Gá.: - Gergő, ne ugrálj inkább a lábamon!
Ge.: - Lába is tele van Apának.


Gergő köztudottan imád gyógyszert szedni. (Tudom, addig örüljünk... - Szóval mindenesetre ízlenek neki a szirupos gyerekgyógyszerek.)
Meglát az asztalon, előttem egy levél tablettás fájdalom csillapítót.
Ge.: - Te is kérsz gyógyszert. (azaz ő.)
A.: - Neked most nem kell gyógyszert szedni. Én bevettem egyet, mert fáj a fejem.
(Látom már, mit próbál fogalmazni, simogatja a saját fejét.)
Ge.: - Gergőnek is fáj a feje. Gyógyszert kell enni.
A.: - Édes vagy, de szerencsére nem fáj a fejed. Csak akkor kell gyógyszert enni, amikor beteg vagy.
Ge.: - Beteg vagy. Kérsz gyógyszert.


Az autómárkák képezik az egyik nagy érdeklődési körét mostanában. Már legalább tíznek az emblémáját felismeri és megnevezi az utcán. Rajzolni is végtelen ideig szoktunk együtt olyan sematikus autókat, amin felismerhető az embléma. Odáig fajult már a téma, hogy párat csak rajzban is megtanítottunk, amilyet otthon látni fog, de itt nincs. (pl, Opel, Mitsubishi - ez utóbbi együtt jár nálunk a Lancerral, mert olyanunk van otthon.) Mert persze otthon pedig nem mindegyik ittenit fogja látni.
A matchboxairól már korábban is tudta, hogy mik. Egy noname semmilyet elneveztünk Mitsubishi Lancernak, mert annyira élveztük, ahogy mondja a nevét. (Mimubibi Jaszá.) Hétvégén kis gubancba kerültünk, mert megállapította, hogy ez valójában Szaszum (azaz Samsung) Mimubibi Jaszá... az autó orrán valóban van egy karika, ami a Samsung autók emblémájára hasonlít.

Múltkorában kígyóuborkát szeleteltem, észrevettük, hogy a közepe néhol kicsit lyukas. Ő rögtön felismerte, milyen alakú a lyuk: "Mimubibi Jaszá uborka!" :)


Kópé.

ősszel, Kamillával

Kamilla meglátogatott minket az őszi szünetében!!
Mindenféle tarkabarka-vidámakat csináltunk, sokfelé jártunk, élveztük a csodaszép, napos, 20 fok körüli őszi időt.
Találtunk szabadtéri könyvtárat (Gergő is bámulta az albumokat Kamillával - lásd őket fent.)
Meg az egyik palotában (Gyeongbokgung) és annak parkjában.



Meg városi neonrengeteget, betondzsungelt, kábelkazalt, magas házakat gusztálni.

Kirándultunk is párszor. Sárga-piros leveleket is csodáltunk, meg hupilila-kék-zöld sportruházatú túratársakat is. (pár bácsi a húsos-fonnyasztott káposztás tízóraiját is megosztotta velünk haverkodás közben.)





Álmélkodtunk a Noryangjin halpiac mindenféle herkentyűjén. Azóta Gergő nemcsak a halat mint olyat ismeri meg, meg a tintahalakat, hanem a rákokat és polipokat is. (Kagylókat is láttunk, nem biztos, hogy megjegyezte.) Kamilla pedig élvezte,, hogy a koreaiak annyira belelkesedtek a 2 éves vöröshajú közönségtől, hogy mindenfélét kiszedtek a lavorokból és még közelebbről mutogatták, ezáltal mi is láttuk pl, ahogy egy polip kalimpál a teleszkópos lábaival a levegőben...



Főztünk, érdekes éttermekben ettünk (földön ülősben is), bogárlevest kóstoltunk.

Megnéztük a '88-as olimpia helyszínét, ahol anno Egerszegi Krisztina is sztár lett 14 évesen!

De erről most nem akar betölteni a számítógép fotót, nekem meg nincs türelmem veszekedni vele.
Úgyhogy egyelőre ennyi a képes beszámoló. Köszönjük, hogy jöttél, Kamilla! :)