Szerdán meglátogattunk Gergővel egy baba-mama csoportot! Már nagyon vártam, hogy találjunk valami ilyesmi műfajú alkalmat, ahol ő is találkozhat gyerekekkel, élhet valami kis közösségi életet (amilyen intenzitásra ebben a korban szükség van, ott még talán kevésbé számít a különböző anyanyelv), új játékterepet fedezhet fel, és nem mellesleg én is kommunikálhatok emberekkel, konkrétan más anyukákkal, akiktől ráadásul hasznos infókat is lehet gyűjteni.
Ugyanazon az expat-os (vagyis külföldis) weboldalon találtam, az itteni International Baptist Church szervezi, viszonylag messze tőlünk, de metróval nem vészes. Szerencsésen odataláltunk a kicsit elnagyolt útbaigazítás alapján, és amikor gyerekhangok szűrődtek ki a templomból, megnyugodtam, h tényleg lesz belőle valami. És lett :) Ráadásul ezúttal hál'Istennek valóban nemzetközi eseménybe csöppentünk, és angolul beszélő társaságba. A társaság jelentős része egy azon a környéken levő nemzetközi iskola tanári karának családtagjai, amcsik; meg rajtuk kívül még mindenféle vegyes népek. Kedvesek voltak, közvetlenek, szívesen fogadtak, jó tippeket is adtak. (Most a felszínesség sem zavar..) Gergő pedig tényleg nagyon jól érezte magát, egy percig sem anyámasszony-katonáskodott, rögtön játékokat keresett; amikor körbeülős-éneklős játék volt, ő is riszálta a sejhaját az énekre meg tapsolt; az uzsonnából (természetesen) lelkesen kért, a fennmaradó idő zömében pedig kül. járművekkel foglalatoskodott.
Szóval nagyon élveztük, és szerintem fogunk rendszeresen járni. (És közben naaagy szeretettel gondolunk az otthoni babás barátainkra, meg a szuper találkozásokra, meg a Ringatókra, meg stb stb. )
ui.: vmelyik nap elkezdtem mondani Gergelinnek a Fut, robog a kicsi kocsi kezdetű Weöres S. verset, és nagyon megtetszett belőle neki a Din-don-diridongó, azóta napjában sokszor úgy kéri újra, hogy Dí-dő! :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése