Metrón-városban-itt-ott járva úgy látjuk, leginkább ezek az érintőképernyős, mindenttudó mobiltelefonok az elterjedtek, és mindenki előszeretettel nyomkodja, kommunikáción túl játszani, filmet nézni, zenét hallgatni, metrótérképet keresni és még ki tudja mit (ezt akár metrón kapaszkodás közben is mind). - Most még egy további használatával szembesültünk, ugyanis GÁbornak tegnap részt kellett vennie egy továbbképzésen a többi külföldivel, az e-oktatással kapcsolatban. Ez az én mezei "tolmácsolásomban" a következőt jelenti: be akarják vezetni, hogy az előadásoknak minden mozzanatát egyben, teljes értékűen rögzíteni lehessen, hogy a hallgatók letölthessék a mobiljukra, és visszanézhessék, ha valamit nem értettek. De tényleg minden mozzanatát az órának: mikrofonba kell beszélni, automata kamera követi a tanárt, ha táblára ír, az is rögzül, és ehhez jönnek hozzá a vetített ppt-k.
Hát, szerintem nagyon egyhangú lehet folyton azt a kis monitort bűvölni mindenért, és ki sem látni belőle... Biztos nem hiába szemüvegesek olyan sokan, meg nézik a könyveket pl a könyvtárban is olyan közelről.. És én nehezen szoknék hozzá, ha tanár lennék, hogy minden órámat ilyen részletekig menően megörökítik.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Hű, akkor Gabus igazi e-celebritás lesz :-)))
VálaszTörlésezentúl akkor a "Nagy Fehér Tanító" minden koreai egyetemista tanulószobájába beköltözik? :-)))